Próbálom megfogni a dolgok lényegét és magamhoz szorítani,hogy egyetlen pillanatot se veszítsek el,de ahogy hozzá érek a szemem előtt lebegő darabokhoz apró atomjaira hullanak.
Nem tudom emlékeim valós,vagy álemlékek-e.Nem tudom ki,vagy mi az ami jelenemet képezi és múltam hol ér véget.De jövőm még biztosan nem kezdődik.
Még mindig cseppfolyós körülöttem a levegő.A fesztivál már egészen biztosan véget ért.Semmi nem maradt belőle.Sem arcok,mosolyok,hangok,képzetek,érzetek,illatok vagy bármi más,ami egy kicsit is visszaadhatna belőle.Így múlik el körülöttem minden.Olyan ez,mint a 2007-es nyár.Búzgón vársz valamire,az elsöpör a maga tökéletesen tiszta varázsával és semmit nem hagy hátra.Eszeveszetten kutatsz valami után ami kitölthetné most a tátongó űrt a szívedben,mert nem tudsz visszatérni a valóságba.Nincs valóság,ahova visszatérhetnél.Távolléted során megint bekeveredett az élet és fenékig kinyalta magát.
Pótcselekvések sorozata söpör végig a nappalokon az éjszaka meg egyre kevésbé létezik.Tűnődöm,hova tűntek azok az érzések és emberek amik néhány hete még egész lényemet betöltötték.Őrülten kereslek mindenhol,de nem talállak.Apró jelek az éterben utalnak csak egykori ismerősök létezésére,de valami elveszett.Valamit nem találok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése