Nincs közöm művészetekhez, könyvekhez, vagy filmekhez;
realitáshoz és szürrealitáshoz;
szabadsághoz és bezártsághoz;
szegénységhez és gazdagsághoz;
fájdalomhoz és boldogsághoz;
magányhoz és népszerűséghez;
butasághoz és tudáshoz;
cselekvéshez vagy gondolathoz.
Létem értelme csak mankó nektek.
Tombolni akarok és zokogni, átadni magam annak a szélsőséges érzésnek ami majd később megszabadít ettől a súlytól a vállamon. Ilyen kicsi lábakkkal hogyan is léphetnék ekkorát?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése