Aztán órákon át volt minden,a sétáló csillagoktól kezdve kövön fekvésen keresztül mesékig minden.Pezsegve vágtunk bele az éjszakába édes négyesbe az idegen felé tartva.
Hosszas hegymászás után végülis sikerült komolyabban venni az éjszakát.Vagyis inkább sokkal komolytalanabbul,ha belegondolok abba,hogy egy csirkével néztem farkasszemet.
Kezdeti félelmeimet hamar eloszlatta az a sok ismerős,vagy félig ismerős arc multamnak kezdetéről,amit talán mégcsak nem is sejthettek.A végén még azt hinnétek átver a látvány. Bár az igazat megvallva nem tudom,hiányzott-e a megszokott...
A sok tényezőt és függésemet leszámítva nem tudom mi tart vissza.
Kielégíthetetlen vágyat érzek a kultútrára.És itt van a súlypont.
A lelkem küldött,a kezem nem engedett.
2 megjegyzés:
tudod hogy ez más volt.ez valaminek a kezdete és valaminek a vége.
szeretlek
N.
egy éjszakával a bulink elött piros hó esett!nem vadásztak ránk zsaruk s gengszterek!a vodkanarancs és a spangli lassan körbejár és éhségtól a gyomrunk egyre jobban fáj. egyszercsak!az ajtót zörgetik!csak a disznók fogjunk padlót!de mit látnak vöröslő szemeim?apró kis törpét,ki hordó sört gurít! ő felénk küldi mosolyát,fogadjuk vígan,BULIZZ VELÜNK HÁT. repüljünk magasan az égbe!sodorjunk hát végre
élvezzük az éjszakát!*
De minek a vége?
Megjegyzés küldése