Naked freak

Nem szeretem az emberi természetet.
Sem a magamét,sem pedig másét.
Az ember önző,végtelenül önző,de annál is inkább tehetetlen.
Az ember mindent magának akar,példaképeket állít maga elé,
hogy aztán az ő képére formálja önmagát és nem törődik azzal
ki is lesz az az ember akit végül kifacsar önmagából.
Példakép lehet egy híresség,egy barát,
vagy akár a férfi akit annyira szeret.
A példaképek többet ártanak,mint használnak.
Kire akarsz hasonlítani?
Miért akarsz folyton az lenni,aki nem lehetsz?
Az emberek félnek szembesülni önmagukkal.
Néha akaratunkon kívül öltjük magunkra mások levetett,
vagy éppen használatban lévő gönceit.
Tudom,hogy téged is sokszor elborzaszt a látvány,
ezért kólázol annyit.
Vörös szemekkel tekintessz ki a pult mögül,körbe nézel és
fogalmad sincs róla mit keresel ebben a testben.

tudod nem szeretek rád nézni,nem szeretem hallani a hangod és látni ahogyan mozogsz.
Nem kell tőletek semmi.Szabadságot szeretnék.
Nem fizikai és nem is lelki értelemben,csak szabad gondolatokat akarok,amik egy kicsit sem származnak másból.szeretném ott látni a nevet a hasábok között és büszkének lenni arra,ami belőlem van,nem pedig belőletek.különben is kik vagytok ti?
Éteri lények,androidok,ruugok,tranzisztorok,
elektronikus bárányok......
És fogalmatok sincs róla mi van a világotok mögött.