2008. november 1., szombat
Pillangó alkonyat
Szárnyad elragad, pillangó alkonyat,
Küszöbön alszik a táj,
A félhomályban félreáll a holnap
Ahogy elnyel idebent, zakatol a Csend...
Szivárvány-börtönömben inhalálok a hófehér könnyben,
A múlt eukaliptusz jel,
A hajszálerekben olvad el,
Meg van oldva,
Egy éjjel-nappali boltba visz el a dolga...
Hajnali három óra, kávé és kóla,
Reszketve dobban a szívem utánad, te kénszagú hajnal,
Kártyát vet a sors, újra átkarolsz,
És a számba szippantod át a nappal hernyó-vákumát...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése