2008. április 7., hétfő

Rabja vagy darabja?

Kicsivel több,mint egy éve kezdődött.Vörös és fekete színekben úszott a levegő,egy kép alatt süllyedtünk el.A Nyúl.Emlékszem ez volt az első,ami igazán megfogott benned.No meg persze a légkör és még valami.Ott volt az a finom édes pezsgő,az emberek,a zene és a tudat.
De az igazi szenvedély csak nyáron kezdődött,ősszel folytatódott és télen ért véget.
hétvégenként összejártunk,mámorba zuhantunk,
sírtunk,nevettünk,csalódtunk,megismertünk,felejtettünk,törtettünk vagy éppen kattogtunk és végül egy igazi Szeretővé váltál.
Olykor botrányosan viselkedtünk,olykor kívülállók voltunk,de legcsodálatosabb talán mégis az utolsó volt.
Nem,nem az utolsó hangos éjszakára gondolok,hanem arra,mikor szűk körben,teljesen üresen a csillagok alatt bújócskáztunk és ejtőztünk.
Tudod a része voltál,mindent együtt éltünk állt.Veled,Benned(kinek hogy tetszik.)
Te voltál az,Drága Szerető,aki mindig ékes menedéknek bizonyultál.
Karjaid között elveszett múlt,jelen és jövő.Eltemettünk.Sokak szemében tükröződött a mérhetetlen csalódás.,hiszen sokak szívét elcsábítottad.
És lám,most,hogy tavaszodik Te is új életre kelsz.Te és mindaz,ami egyszer köztünk volt.
Sokat átélünk még együtt,sok mindennek leszel tanúja,de hallgatni fogsz,csak néhányunknak beszélsz.
Sokkal több vagy,mint egy "kis terem".Szín vagy nekünk a mindennapokban.
kiút a közönyből,a szürkeségből.
Hát most visszakapunk.Újra egyesülhetünk a Szeretővel.Újra miénk a hely.
Újra indulnak a botrányok.
Szeretlek Club Player!Te édes,drága Szerető.


Do It Again!

Nincsenek megjegyzések: