2009. március 29., vasárnap

Don't cry tonight

Fekete szemekkel tekintve a hajnalba egészen valóságos és mégis valószerűtlen az egész.
Az ember sorsa,hogy hazaérkezzen.
Ami egyszer történt,mintha sohasem esett volna meg.
Sétálunk majd a labirintusban és egészen egyedül leszünk.

Nincsenek megjegyzések: