apróság

Mondhatsz bármit, de nem változik semmi. Tehetsz bármit, de nem fog történni semmi. Értelmetlen szavak, felesleges cselekedetek. Társasmagány.
Bezárom magam mögött a kört lassan , de biztosan. Ha kívül rekedsz ott maradsz már végleg, ha szerzel helyet nem engedlek és belédhalok.
Túlzott végletesség, kapálózó akarat, rosszul időzített mondatok, fura helyek és helyzetek, megszokott monológ, elmaradt dialógus, a megszokás utálata majd őrjöngő hiánya.
Eszeveszett próbálkozás az újjal és a régi ellen; küzdelmek, amikben senki sem nyerhet, mindenki vesztes. Mindenki elvesz aztán meg mindenki elveszt.
Bámulom a semmit. Hagyom, hogy tönkre tegye a semmi nélküli egyszerű pillanatot, mert amikor semmi sincs az könnyed, elkötelezetlen,független,pártatlan,legyőzhetetlen; tökéletesen üres. Aztán megtelik tartalommal, kevéssel, közel sem elegendővel, képtelen és nevetséges hülyeséggel csak túl nagy szavak formájában. Az ürességből csend lesz.
Szeretném, ha ez a csend tiszta lenne, mentes mindentől, a hús gyengeségeitől, poggyász nélkül, ismeretlenül. Lehetetlent kívánok.
Váltsuk meg a világot, a maskara kötelező!*