Csak az a szörnyű az egészben,hogy senki, de tényleg egy árva lélek sincs, akivel megoszthatnám, hogy mennyire boldog vagyok most, hogy milyen sokat jelent nekem, hogy mennyire többnek érzem magam a szellemi táplálkozás ilyesféle módjától.
Van még bárki,akit érdekel ez?
Komfort vagyok csak nektek, nem több egy üres kelléknél...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése