2008. június 19., csütörtök

...

Nem látok a szememtől.Nem tudom eldönteni,hogy velem van-e a baj,vagy tényleg ennyire tönkre megy körülöttem minden?Szétesek.Napról napra egyre több részre bomlok,egészen addig míg szépen lassan megbomlok.Csökkentett módban üzemelek csak és epekedve várom a léten kívüli élményeket.felejteni.mindig mindent.Túlélni az életet önmagammal.Mi van?Mi lesz?Kérdések repkednek mindenhol.Minden sarkon valami durva dolog vár rám,hogy elkaphasson.ez már nem flash.valóság.Ha ennyire fáj a valóság egy percet sem akarok eltölteni benne.
Forogj velem és hagyjunk hátra mindent!

Nincsenek megjegyzések: