2006

Szigetre akarok menni!Újra!Megint!Két órát várni a Lumináriumban és elveszni ottbent,aztán bemászni életemben először 70ezer ember közé Placebora,leülni a tömeg közepére és hallgatni,ahogyan rezegtet a hang.Meg akarom nézni újra azt a tökéletes Naplementét a nagyszínpad mögött,bezsélgetni a francia szerelmemmel,aki a leggyönyörűbben mondja ki a nevem(de csak utánnad),bekérezkedni a svédek sátrába,tekerni aztán elveszni az afrika faluban a tűz körül egy perzselő kétszázassal a kezemben.azóta nem volt szerencsém feketéktől származó dologhoz.pedig elhiheted....
Éjjel bekezdeni a bulit Medúzába,ahol bármerre nézel támadnak és érzed dőlnöd kell,mert egyáltalán nem tudod mi ez az új érzés.
Aztán alig 15évesen belépsz a Paryt Arénába és életedben először hallasz igazi minimalt.Még fel sem fogod,csak egy üveg pezsgővel mászkálsz a tömegben és míg nem kezdődik a csattogás várod-várod életed első elektronikus kedvencét(Anthony Rotter-Punks) és aznap éjszaka új szerelem kezdődik az életedben.Reggel egy ismerős 'helyi arc veri melletted ezerrel a dobot és úgy érzed megpusztulsz.Csigavér.Kincs keresés reggel kilenckor az éjszaka maradványai között.Hatalmas szemét-tenger,de még ez is annyira látványosan gyönyörű,hogy úgy érzed megpusztulsz ha ki kell menned a hídon.
Túrórudi,Soproni,cigi,mobilWC,tömeg,áramlás,csúszás,arcok,szeretet,szeretet,szeretet és mérhetetlen mennyiségű kultúra....ott akarok lenni.újra.
Ha azt mondom,hogy kicsiny országunkban ennél jobb nincs elhiszed nekem?Ugye,hogy elhiszed?!
Csempésszetek nekem balaton soundba kultúrát és ígérem minden további nélkül belövöm magamnak.