Egyszer meg fogom tanulni, hogy az egyedül töltött óra áldás, nem pedig átok. Hogy visszanézni és visszatérni nem szenvedés, csupán csak kötelesség. Hogy a tárgyak, vagy a hangulat ami rám telepszik bizonyos helyeken, meghatározott helyzetekben kihasználható, nem pedig legyőzendő.
Karokba font életünk a legtökéletesebb dolog, amit kényszer képzetek talán már sosem múlnak majd felül.
Mi is megtanulunk helyesen élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése