2010. február 11., csütörtök

Hogyha kell

Tudod az van,hogy most már képtelen vagyok bárhogyan definiálni a dolgokat,vagy különbséget tenni pozitív és negatív között.
nem tudom,hogy mennem kéne-e vagy maradnom; hagynom,hogy gyere, vagy üldözni el messzire, hogy még véletlenül se bánthassalak.
Annyi mindent szeretnék, annyira szeretném megváltani azt a maréknyi embert, hogy beléjük halok szépen lassan. Mikor tudom végre a tudtotokra adni, hogy meghalnék értetek?
Klisé vagyok. Se több, se kevesebb.
Társadalmilag alultáplált, kárhozatra ítélt, akarattalan és képtelen.
Szeretnék jól lenni.
szeretnék mindent birtokolni.

Nincsenek megjegyzések: